1. fejezet

Az iskola világa

Mia

Az első nap egy hagyományos iskolai rendezvénnyel kezdődött, ahol a suli apraja-nagyja részt vett. Az iskola igazgató mondandója után elkezdődött az iskolai beavatás az elsősök számára. Hatalmas bulinak indult mindenkinek kivéve nekem.

Az ünnepségen megpillantottam egy magas, szőke, kék szemű fiatal srácot. Bele is szerettem pedig a nevét se tudtam és itt kezdődött a későbbi bonyodalom. Később kiderült, hogy Jennyfer exe, Jeffrey Cooper.

A tanítási napok alatt elég sokszor összefutottunk az iskolai kávézóban ahol sokszor kávéztam Lucyval és Jennyferrel. 

Kávézás után felmentünk megnézni a heti órarendet, mint ahogy kiderült az angol óra egy elég eldugott terembe lesz. Mind a hárman felkészültünk a kezdődő órára mikor megláttam, hogy Jeffrey is a termben van, és elindult a helyére ami pont előttem lévő pad volt. 

Egyszer csak hátrafordult és tollat kért tőlem mivel a felszerelését szokása volt otthon hagyni. Zavaromban rotringot adtam toll helyett.

Közben a tanár belépett és Jeffreyt és engem kihívott felelni.

Az óra után végre tudtunk Lucyval beszélgetni de minthogy kiderült Jeffrey a hátam mögött volt és mindent hallott az órai dolgokról és azt, hogy mit gondolok róla. 

Egyszer csak Jeffrey megszólalt:- Köszi nem kell ennyire szeretni.

Döbbenten fordultam hátra, s kedvesen megszólaltam:- Ki mondta, hogy szeretlek téged?

Erre mindhárman nevetésben törtünk ki. Utána meghallottuk,hogy Jennyfer közeledik. Csengetéskor Jeffreyvel szétváltunk mivel nekünk órára kell mennünk. 

Egyszer csak megszólal Jennyfer: - Újra össze akarok jönni Jeffreyvel mivel rájöttem, hogy szeretem.

-És honnan tudod, hogy akar tőled valamit? kérdeztem.

-Ne haragudj meg de mi van akkor ha más jön be neki? szólt Lucy.

- Bocs, hogy ezt mondom bogyó de az lehetetlen. válaszolt Jennyfer. 

- Újra kezdeni exel olyan, mintha a döglött kutyádat kiásnád a kertből. gyorsan feleltem.

- Ha már itt tartunk, mit beszéltetek Jeffreyvel? kérdezte Jennyfer.

- Segítséget kertünk tőle az angol házihoz. mondtam sietve.

Jennyfer rohant az osztályterembe. Mi Lucyval lassan követtük.

- Csak nem bejön neked Jeffrey?  kérdezte váratlanul Lucy.

- Nem rossz de nem az én esetem. vágtam rá hirtelen.

- Nekem nem úgy tűnik. válaszolt rá mosolyogva Lucy.

2 perc késéssel beértünk a terembe ahol már folyt az angol történelem. Miután beültünk a helyünkre megszólal ingerülten Jennyfer:

- Hol voltatok eddig? 

- Sorry, nem tudok acélbetikusban futni. válaszoltam.

A nehéz tanítási nap után Lucyval elmentünk pizzázni az egyik törzs helyünkre a Corneone-ba.